logo

Címlap Rólunk
Az Egyesület alapszabálya PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2009. április 06. hétfő, 19:09
EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglaltak szerint létrehozzák a „VISION ZERO” Magyar Országos Közlekedésbiztonsági Egyesületet.

A „VISION ZERO” Magyar Országos Közlekedésbiztonsági Egyesület a 2008. január 5-i alakuló közgyűlésén az alábbi alapszabályt fogadta el:
        

1.§.
Az Egyesület adatai
1./ Az Egyesület neve:  „VISION ZERO” Magyar Országos Közlekedésbiztonsági Egyesület
      Rövid név:               „VISION ZERO” Egyesület
2./ Az Egyesület székhelye: 1066. Budapest, Teréz krt. 38. IV/21.
3./ Az Egyesület működési területe: Európai  Unió

2.§.
Az Egyesület célja


Az egyesületet a tagjai abból a célból hozták létre, hogy a közúti, a polgári légi, a vízi, és a vasúti közlekedés biztonságának megteremtése, fokozása és védelme érdekben hatékonyan és együttesen lépjenek fel a balesetek megelőzésében, a közlekedés biztonságának megteremtésében és folyamatos fenntartásában. Az egyesület célja továbbá, hogy országos, egységes és átfogó civil kontrollt biztosítson az állami és hatósági szervezetek a közlekedésbiztonságot érintő rendkívül összetett és tagolt, sokszor rendezetlen tevékenysége felett. Célunk, hogy a közlekedés és kiemelten a közúti közlekedés valamennyi „tényezője” – közlekedő ember, közlekedési eszköz és közlekedési pálya - vonatkozásában az Európai Unió követelményeihez is igazodóan elősegítsünk, kezdeményezzünk, támogassunk és kikényszerítsünk minden olyan szakmailag és intézményesen előkészített cselekvést, jogalkotást, szabályozást, amely a közlekedésbiztonság és kiemelten a közúti közlekedés biztonságának radikális javulását, a balesetek halálos áldozatai számának jelentős csökkenését eredményezi. Célunk, hogy a közlekedés valamennyi szereplője számára a közlekedésbiztonsághoz rendelve szakmai érdekképviseletet, jogi segítséget és képviseletet biztosítsunk.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja.

- 2 -

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

                                                                          3.§
Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontja alapján:
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
15. közlekedésbiztonság védelme
16. fogyasztóvédelem
Az Egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

4.§
Egyesület jogállása

Az egyesület önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályban meghatalmazott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak megvalósítása érdekében, szervezi tagjai tevékenységét, s a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével nyeri el jogi személyiségét.
Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik.

5.§
Az egyesület képviselete

Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére a főtitkár jogosult.
Az egyesületet a főtitkár képviseli harmadik személyekkel szemben bíróságok és más hatóságok előtt.

6.§
Az egyesület tagsága

1./ Az egyesület tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár és jogi személy, aki az egyesület céljaival azonosul és elfogadja az Egyesület Alapszabályát, belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
Az egyesülethez csatlakozhat továbbá minden olyan magán és jogi személy, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy az egyesület céljai megvalósuljanak (pártoló tag).

2./ A pártoló tagok felvételéről az elnökség határoz.
3./ Az egyesület a tagjairól, pártoló tagjairól nyilvántartást vezet.

4./ Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes.
- 3 -
5./ Az egyesületi tagság a tagfelvétellel és a tagdíj befizetésével keletkezik, kilépéssel, illetve a tag halálának bekövetkeztével szűnik meg. Az egyesület tagja kilépési szándékát az Egyesület elnökségének köteles bejelenteni. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki 3 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben vezethet a tag kizárásához, ha az elnökség a tagot előzetesen eredménytelenül szólította fel a tagdíjhátralék rendezésére.
A tag halála esetén is az elnökség törli a tagot a nyilvántartásból.
6./ Az egyesület elnöksége kizárhatja azt az egyesületi tagot, aki az egyesület alapszabályában foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít, vagy az alapszabályban foglaltakat súlyosan vagy ismételten megszegi. A kizárásról ez elnökség határozatot hoz. Az elnökség kizáró határozata ellen a tag 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.
7./ Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését.  A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.


7.§
Az egyesületi tagok jogai is kötelezettségei

1./A tagok jogai:

•    az egyesület tagjainak joga van részt venni az egyesület tevékenységében és megjelenni rendezvényein,
•    a tagot szavazati jog illeti meg,
•    a tag az egyesület szerveiben választ és választható,
•    az egyesület testületében, ülésein, véleményt nyilváníthat az egyesület céljával és feladataival kapcsolatban,
•    minden tagnak joga van az egyesület törvénysértő határozatainak bíróság előtti megtámadására.,
•     igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
•    a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

A határozatot a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül támadhatja meg a Bíróság előtt.
A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a Bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

2./ A tagok kötelezettségei:

•    a tag köteles az alapszabályban foglaltakat betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
•    a tag köteles az egyesület által kidolgozott és elfogadott magatartási normák betartására.
•    a tag köteles a vezető szervek (közgyűlés, elnökség) határozatainak végrehajtására, betartására,
- 4 -
•    a tag köteles a közgyűlés által megállapított tagdíj fizetésére,
•    a tag köteles az egyesület vagyonának megőrzésére és gyarapítására

8.§
Az egyesület szervezete és működése

Az Egyesület testületi szervei:
a)    Közgyűlés,
b)    Elnökség,
c)    Ellenőrző Bizottság.

Az Egyesület tisztségviselői:
1)    elnök,
2)    főtitkár,
3)    gazdasági vezető,
4)    ellenőrző bizottsági tagok,
5)    elnökségi tagok.

a.) A Közgyűlés
1./. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart.
 
2./ Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni
– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
–    ha a Bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlés határozatképessége, szavazás:
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal bíró tagok több mint fele jelen van.
Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy az egy órával későbbi időpontra ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes. A halasztott közgyűlés kizárólag az eredeti napirendi pontokban, szereplő ügyekben dönthet, s az eredeti meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell a távolmaradás következményeire is..

Az egyesület minden tagját egy szavazat illeti meg. A közgyűlésen a szavazás kézfelemeléssel, nyíltan történik és a szavazásra jogosult tagok határozataikat egyszerű szótöbbséggel, hozzák.
A szavazást megelőzően a közgyűlés egy szavazatszámlálót és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
A közgyűlés határozhat úgy, hogy egyes személyi kérdésekben titkos szavazást rendel el.

Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni.
- 5 -
A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár elnököl.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.


A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Közgyűlés, az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye... A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását, szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni.  

A Közgyűlés, az Elnökség döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti  és az Egyesület honlapján közzéteszi.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

Az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót.
Az Egyesület a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Magyar Hírlapban teszi közzé.
 Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A közgyűlés hatásköre:
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tarozik:
•    az alapszabály megállapítása, módosítása,
•     az Egyesület vezető testületei: az Elnökséget, valamint tisztségviselők: az elnök, főtitkár, gazdasági vezető, elnökségi tag, az Ellenőrző Bizottság, valamint az ellenőrző bizottsági tagok megválasztása;

- 6 -
•    határozathozatal az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítása az Egyesület álláspontjának az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség illetve a főtitkár köteles képviselni;
•    elfogadja az ügyintéző szerv éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik;
•    az egyesületnek más egyesülettel való egyesülésének kimondása,
•    az egyesület feloszlásáról való döntés,
•    az egyesület  évi költségvetésének elfogadása,
•    meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
•    mindazon ügyek, amelyeket a közgyűlés ide utal.

A közgyűlés minősített 2/3 szótöbbséggel határoz az alapszabály elfogadása és módosítása, az elnökség tagjainak és a főtitkár megválasztása, az egyesülés és feloszlatás kérdéseknél.

A közgyűlés bármely határozat meghozatalánál kimondhatja, hogy a közgyűlés minősített, kétharmados szótöbbséggel kíván dönteni
-
A közgyűlés elnöke:

A közgyűlést az egyesület Elnöke vezeti.
Az elnök akadályoztatása esetén a közgyűlést elnökség tagjai közül kijelölt levezető elnök, esetleg a főtitkár vezeti.
Az elnök elrendeli a szavazást és kimondja a közgyűlés határozatait.
Javaslatot tesz a közgyűlési jegyzőkönyvvezetőjének, valamint a szavazatszámláló és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyére.

A közgyűlési jegyzőkönyv:
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az alábbiakat:

•    az egyesület nevét,
•    a közgyűlés helyét, idejét,
•    a megválasztott jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítők, levezető elnök és szavazatszámláló nevét,
•    a közgyűlés napirendi pontjait
•    a közgyűlésen elhangzott indítványokat, felszólalásokat röviden
•    a hozott határozatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint tartózkodók számának megjelölésével
A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a két erre választott tag hitelesíti.

B.)  Az Elnökség

1./ Az Elnökség 3 tagból álló testület.  Az elnökség ülései nyilvánosak.
 Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét.

- 7 -
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
2./. A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 4 éves időtartamra.
Az elnökségnek bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább az elnökségi tagok 50 %-a+1 fő jelen van.  Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség feladata és hatásköre:
- az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg aKözgyűlés számára;
- tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
- a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
- az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, költségvetés megvitatása
- az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
- az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
–    minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

    8 -
Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább kettő jelen van. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el.
A kizárás okai:
    a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti;
    tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eltelte után.
Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.


Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői: az Egyesület elnöke, elnökség tagjai, főtitkár, gazdasági vezető
az ellenőrző bizottság tagjai.
A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét 4 éves időtartamra a közgyűlés választja.
 Az Elnök feladata és hatásköre:
a.) Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
b.) döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben, azonban az elnök megtett intézkedéseiről utóbb beszámolni köteles az Elnökség felé;
c.)   irányítja az Elnökség munkáját;
d.) összehívja és vezeti az Elnökség üléseit;
e.)   minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

Képviseleti jogkörében eljárva az Egyesületet akként jegyzi, hogy a géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott név alá nevét a hitelesített aláírási címpéldány/ aláírási minta szerint  írja.
 Az Elnököt távollétében az elnökség egy tagja vagy jogi képviselő helyettesíti, a külön szabályzatban meghatározottak szerint.

A főtitkár feladatai:
a)    az Egyesület tevékenységének irányítása;
b.) az egyesület képviselete  
- 9 -

c.) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok végrehajtása
d.) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
e.) )  irányítja az Egyesület gazdálkodását;
f.)  utalványozási jogot gyakorol a gazdasági vezetővel együttesen és rendelkezik a bankszámla felett,
g.)  gyakorolja a munkáltatói jogokat;
h.) az elnök konzultánsaként működik,
i.) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
j.)a előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

A főtitkárt tevékenységéért az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés által jóváhagyott díjazás illeti meg.

c.) Ellenőrző Bizottság

Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 2 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja;
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát.


- 10-

A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a alapján:

a)    a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
b)    a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;
c)    a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
d)    az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;
e)    ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
9.§.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1./ Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2./ Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
-  tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
– magán és jogi személyek támogatásai;
– az Egyesület gazdálkodása folytán keletkező bevételek;
– egyéb bevételek.
3./ Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
4./ Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

5./ Az egyesület kiadásai:
Valamennyi az egyesület működésével, céljai megvalósításával kapcsolatosan keletkező kiadás



-11-
10.§
Az Egyesület megszűnése
1./ Az Egyesület megszűnik:
– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,
– ha feloszlatják,
– ha más szervezettel egyesül,
– ha az Egyesület szétválik,
- ha megszűnését megállapítják.
Az Egyesület megszűnése esetén – esetleges tartozások rendezését követően megmaradt - vagyona az alapító tagok között kerül felosztásra, felszámolóként az Egyesület főtitkára jár el.
11.§
Vegyes és záró rendelkezések

1./ Az egyesület működése felett az ügyészség, a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

2./ Nyilvántartásba vétel:
Az egyesület a székhelye szerint illetékes bíróság – a Fővárosi Bíróság – tartja nyilván.
A bíróság nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban, soron kívül határoz.
Ha az egyesület neve, székhelye megváltozik, vagy az egyesület képviseletére más személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
Az egyesület vagy az ügyész által indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.

3./ Tagozat
Az egyesület közgyűlése által létrehozott tagozatok:
-humán tagozat
-jármű tagozat
-infrastuktúra tagozat
A egyes tagozat  vezetését a  tagozat elnöke végzi a főtitkár irányításával.
A tagozat munkaszervezetét és ügyrendjét maga állapítja meg és azt a főtitkár, hagyja jóvá.
A tagozat tevékenységéről az Egyesület elnökének a tagozat elnöke tartozik beszámolási kötelezettséggel.
 A tagozatok a közlekedésbiztonságát együttesen garantáló, szakmai önállósággal is rendelkező részterületek ellátását biztosítják.
 Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, az 1997 évi CLVI tv, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Budapest, 2008. január 5.

_____________                        _________________
Krekács András                          dr. Buzási Gábor
 elnök                                                   főtitkár                       
Ellenjegyezte:

______________________
Dr Buzásiné dr. Ócsai Edit
ügyvéd
< Előző
 

Támogatók

Kiemelt weblapok:

Támogatja a Joomla!. Designed by: Free Joomla 1.5 Template, what is spf protection. Valid XHTML and CSS.